TELEPÜLÉS

Harc története

ÖNKORMÁNYZAT
Választások
INTÉZMÉNYEK
KULTÚRA
SZABADIDŐ
    
  • Harc története
      

Harc község földrajzi elhelyezkedése

Harc község a Tolnai Hegyhát délkeleti határában, a Sió felett, néhány kilométerre a Hegyhát legdélibb pontján fekvő Leányvártól északra található.
A két emelkedő utca három domb között két völgyben települt. A vidék jellegét alapvetően a Sió közelsége határozza meg, ez a folyó, pontosabban csatorna a község keleti határa. A Siót és Sárvizet a XVIII-XIX. században szabályozták, ekkor ármentesítették a harci határt is. Harc község területe meghaladja a 2750 holdat.
Az immár közel ezer fős lakosság többségében római katolikus. Dr. Pataki József Tolna megyéről írt útikalauzában ez olvasható: „Harctól végigtekintve a Sió-Sárvíz-völgyön, dél felé igen szép panoráma bontakozik ki. (…) Észak felé a vizenyős rétek között nehéz felismerni az egykori Anyavár romjait. Ennek köveiből építették a hagyomány szerint a harci templomot.”

   
A falu történelmi áttekintése

    

Harc község már a bronzkorszakban létezett. Ezt bizonyítják az erre a korra jellemző előkerült leletek. Kőeszközök, edények. A kelta korból sok csontvázat és egy nagy kelta vaskardot találtak. Népvándorláskori VIII – IX. századi temetőt is találtak Harc község határában.
1193-ban Horcha, 1407-ben Harcha néven, később „Harcsa” néven nevezték a falut. Harc községhez tartozott 1093-ban már Janyapuszta (Nyanya, Anya) néven. Janyapusztán Árpád-kori cserepeket találtak, a XIV-XV. századi település maradványai is előkerültek. A Hunyadiak korában a megyében 13 vár állt, s ezek egyike Anyavár, másként Sártornya volt.
1543-ban a törökök elfoglalták Anyavárat. A török kiűzése után Janya akkora lehetett az adó-lajstrom alapján mint Tolna, vagy Paks.
1698-ban a Decsi közgyűlés Harcot és Janyát a dunaföldvári járáshoz sorolta. Janya ebben az időben rácok lakta település volt. 1725-ben a falut a völgységi járáshoz csatolták. Nagy valószínűséggel a község a XVIII. század első három évtizedében lakatlan volt és az 1730-as évek elején kezdett benépesedni újra.
1739-ben a falunak már hivatalos pecsétje is volt. 1771-ben már tanítás is volt a faluban. 1789-ben 390 lakosa volt a falunak.
1749-ben kápolna épült a faluban Szt. Mihály arkangyal tiszteletére. Később szükség lett egy nagyobb istentiszteleti helyre, ezért 1824-ben felépítette a falu mai templomát a Janya-pusztai várromok kőanyagából.
1849-ben Harc és Janya a Szekszárdi Kerülethez tartozott. 1855-ben a szekszárdi orvosi körzethez csatolták. 1861-ben visszacsatolták a völgységi járáshoz. 1868-ban önálló plebániát hoztak létre. Janyán az 1880/81-es tanévben a vallás és Közoktatási Minisztérium iskolát hozott létre. Harcon 1892-ben lett önálló iskola. 1897-ben megépült a jegyző lakás.
Harcnak három nevezetes csárdája volt. Az egyik a Decsi csárda a decsi völgyben Harc határában és a Cifra csárda, amely az akkori szentgáli elágazóval szemben volt. 1906-ban épült a Diófa csárda, amely ma is áll a kölesdi és a zombai országút elágazásánál. Diófákkal beépített terület volt régen, onnan kapta a nevét. Tulajdonosa Diófási Lajos volt. Sokáig nevezetes volt a csárdája a zenegépről, melyet egy vagon búza áráért vásároltak Németországból. A kocsma államosítása után elvitték onnét. Jelenleg a Vendéglátóipari Múzeumban található.
A fejlődés lassan megindult a faluban. Megkezdődött a járda építés, népkönyvtárat létesítettek. Ebben az időben az állattenyésztés képezi a községi jólétnek és gazdasági előrehaladásának súlypontját.
1925-ben távbeszélő hálózatot létesítettek, utcai lámpákat szereltek fel (néhány petróleumlámpa).
1926-ban Szekszárd Város autóbuszjáratot indított a város és Szakály-Hőgyész útvonalon a község anyagi hozzájárulásával.
1929-ben megépült az új jelenleg is működő Községháza. Ekkor 205 házban 962-en laktak Harc belterületén. Janyapuszta külterület volt és a mai napig is az. Még ebben az évben postaügynökség és nyilvános távbeszélő állomás is létesült.
1931-ben a sióagárdi orvosi körzethez csatolták a községet.
1942-ben a postaügynökségből postahivatal lett. Ez volt a falu számára az elsőrendű és legérzékenyebb jelzés a háborúról. 1944. november 30-án jöttek be a faluba az orosz felszabadító csapatok. 1949-ben bevezették a községbe a villanyáramot.
1951-ben megalakult az első termelőszövetkezet Új Élet Termelőszövetkezet névvel. 1952- ben megalakult az Alkotmány, Béke és az Új Barázda termelőszövetkezet. Így 1955-ig több termelőszövetkezeti csoport működött a faluban és Janyapusztán. 1955-ben beindult a községben az óvoda. 1956-ban az Alkotmány és az Új Barázda Tsz felbomlott. 1957-ben új Tsz alakult Petőfi termelőszövetkezet néven.
A község ebben az időben két iskolát működtetett Harc községben és Janyapusztán is. A Kultúrházban előadássorozatok, színjátszócsoportok szerveződtek. Sokan jártak moziba havi 800-nál is többen. Televízió is volt a Kultúrházban, amelyet több mint 400-an néztek.
1961/62-es tanévtől kezdve a harci felsőtagozatos gyerekek a sióagárdi Általános Iskolába jártak. Janyapusztán ebben az időben 30 család, 180 ember lakott. A janyai felsőtagozatosok is Sióagárdra jártak iskolába.
1966-ban a község vásárolt egy új épületet óvoda céljára. Ebben az évben hozták létre a tűzoltószertárat és a sportpályát is.
1967-ben egyesült az Új Élet és a Petőfi Tsz. Ezekben az években elnéptelenedett a művelődési otthon, az emberek vidékre jártak dolgozni, kevés gyerek iratkozott be a harci iskolába.
1969-ben a község termelőszövetkezete egyesült a sióagárdi Sióvölgye Tsz-szel Siógyöngye néven.
1969 szeptemberétől a janyai alsósok is a sióagárdi iskolába jártak.
1970-ben Harc község közigazgatásilag Sióagárdhoz tartozott. 1975-ben az iskola is megszűnt a harci alsótagozatos gyerekek is Sióagárdra jártak.
1978-ban épült Harcon a törpevízmű. 1985-ben az ivóvízhálózat kiépítése is megtörtént.

   

A rendszerváltástól napjainkig

   

1990 április 13-án a harci Községházán megalakult az önálló harci Községi Tanács.
1991-ben megépült és újra indult új épületben az iskola alsó tagozata.1992-ben megépült az Egészségház. 1991/92-ben bevezették a vezetékes gázellátást. 1993-ban a telefonhálózat is kiépült. Új utcák épültek.
1997-től a község orvosi alapellátása a szekszárdi VII. sz. felnőtt és IV. sz. gyermek-háziorvosi körzethez tartozik.
1998. január 1-től a Harc község Zomba községgel Körjegyzőséget létesített.
1999-2001. évben a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával megépült a Fő utca alján a vízlefolyó védmű.2000-2002. évben Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával megépült az új óvoda. 2002. szeptembertől megkezdte működését.2003-ban kiépült a kábel tv hálózat.
2004. október 1-én megkezdte működését a Teleház a Művelődési Házban.
2004-2006. évben a Belügyminisztérium támogatásával támfal épült a Fő utcában.
2005-ben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT támogatásával aszfaltos burkolatot kapott a Petőfi utca.
2007. február 1-től a Körjegyzőséghez csatlakozott Medina község. 2007-ben a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács CÉDE támogatásával a Diós utca, Dózsa utca, valamint a Kölesdi utat és a Vörösmarty teret összekötő útszakasz kövezése megtörtént.2008-ban Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TEUT támogatásával szilárd burkolatot kapott a Jókai utca.
2008-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – EMVA – támogatásából egy Opel Vivaro gépjárművet kapott a község.
2009-2010. évben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács DDOP támogatásával megépült Harc község szennyvízcsatorna-hálózata és a szennyvíztisztító telep.